A digitális világban minden a sebességen múlik. Hiába rendelkezik weboldala kifinomult dizájnnal vagy összetett funkciókkal – ha lassan töltődik be, a látogatók könnyen továbbállnak.
A weboldal lassú betöltésének számos oka lehet, de függetlenül attól, mi áll a háttérben, az alábbiakban bemutatunk néhány hasznos tippet és technikát, amelyekkel javíthatja weboldala teljesítményét és sebességét, ezáltal gördülékenyebb felhasználói élményt biztosítva.
Miért fontos a betöltési sebesség?
Kutatások szerint a látogatók figyelme mindössze 0,3 és 3 másodperc közötti ideig tartható fenn, mielőtt elveszítik érdeklődésüket. Amennyiben weboldala ezen idő alatt nem jelenít meg hasznos információkat, a látogatók nagy eséllyel bezárják azt.
A gyors oldalak előnyei:
- alacsonyabb visszafordulási arány,
- magasabb konverziós arány,
- jobb helyezés a keresőmotorokban,
- és jobb felhasználói élmény.
A lassú oldalak nemcsak a bevételeket csökkentik, hanem hosszú távon a márka hírnevét is ronthatják.
Mi befolyásolja a betöltési sebességet?
A leggyakoribb okok közé tartoznak:
- nagyméretű CSS- és JavaScript-fájlok,
- gyenge tárhelyszolgáltatás,
- nagy képméretek,
- nem használt böngészőcache,
- túl sok bővítmény vagy widget,
- külső, lassú szerverről behivatkozott erőforrások,
- nagy forgalom,
- elavult böngészők,
- lassú hálózati kapcsolat (különösen mobilon).
A hiba elhárítása előtt érdemes tesztelni a weboldal betöltési idejét, hogy mérhető legyen az optimalizálás eredménye.
Hogyan mérje meg weboldala sebességét?
A Google által kiemelt három fő mérőszám (Core Web Vitals):
- Largest Contentful Paint (LCP): ≤2,5 másodperc az ideális.
Ez a mérőszám azt méri, hogy mennyi idő telik el addig, amíg a legnagyobb, a felhasználó számára látható tartalom (például egy nagy kép vagy címsor) megjelenik az oldalon. Ez adja az első „látványos” visszajelzést a látogatónak arról, hogy az oldal valóban betöltődik. Ha ez az érték 2,5 másodperc alatt van, az jó felhasználói élményt jelent. - First Input Delay (FID): ≤100 ms az elfogadható.
Ez azt méri, hogy mennyi idő telik el attól a pillanattól, hogy a látogató először interakcióba lép az oldallal (pl. kattint egy gombra vagy linkre), addig, amíg a böngésző ténylegesen reagál erre. Minél alacsonyabb ez az érték, annál gyorsabbnak és reszponzívabbnak tűnik az oldal. 100 milliszekundum (0,1 másodperc) alattinak kell lennie ahhoz, hogy a felhasználó észrevehető késés nélkül kapjon visszajelzést. - Cumulative Layout Shift (CLS): ≤0,1 a megfelelő érték.
Ez a mutató azt figyeli, hogy az oldal betöltődése közben mennyit „ugrál” a tartalom. Például ha egy gombot szeretne megnyomni, de az utolsó pillanatban elmozdul egy képfeltöltés miatt, az rossz felhasználói élmény. A CLS értéke azt mutatja meg, hogy mekkora a teljes elmozdulás az oldal betöltődése során. 0,1 alatti érték esetén az elmozdulás szinte észrevehetetlen, és a dizájn stabil marad.
Fontos, hogy mobilon és asztali gépen is végezzen méréseket, mivel a mobil optimalizálás külön figyelmet igényel.
A 14 legjobb gyakorlat weboldala felgyorsítására
1. Csökkentse a HTTP-kérések számát
Amikor egy látogató megnyitja a weboldalát, a böngésző sok apró részt – például képeket, betűtípusokat, stíluslapokat és funkciókat vezérlő kódrészeket – külön kér le a kiszolgálóról (szerverről). Ezeket nevezzük HTTP-kéréseknek.
Minél több ilyen kérés történik, annál tovább tart, mire minden tartalom betöltődik. Ráadásul a legtöbb böngésző egyszerre csak korlátozott számú kérést tud kezelni. Ha ezekből túl sok van, néhány kénytelen várakozni – így lassabban tölt be az oldal.
Az első lépés az, hogy eltávolítja a felesleges elemeket. Gondolja végig: mi az, amit valóban muszáj betölteni ahhoz, hogy az oldal használható és átlátható legyen? Ami ezen felül van, azt érdemes elhagyni.
Például:
Törölje a nem használt képeket, betűtípusokat, stíluslapokat.
Ha WordPresst használ, távolítsa el a nem szükséges bővítményeket, mert ezek gyakran automatikusan betöltenek további fájlokat minden oldalra.
Ha ezzel végzett, a megmaradt fájlokat is érdemes optimalizálni. Például tömöríteni a stíluslapokat (CSS) és a működésért felelős kódokat (JavaScript). A jól optimalizált weboldalak gyakran egyetlen fájlba összevonva és tömörítve töltik be ezeket az elemeket, így gyorsabb lesz a megjelenítés.
Amennyiben pontos képet szeretne arról, hogy weboldalán mely fájlok lassítják a betöltést, használhat olyan monitorozó eszközt, mint például a Sematext Experience, amely valódi felhasználói adatok alapján segít azonosítani a lassú kéréseket.
2. Váltson HTTP/2-re – gyorsabb kapcsolat a szerverrel
A weboldalak tartalma (képek, stíluslapok, funkciók) úgynevezett HTTP-kapcsolaton keresztül töltődik be. A régi típusú HTTP/1.1 protokoll minden fájlhoz külön kapcsolatot igényel, ami lelassítja a folyamatot. Ez olyan, mintha minden csomagot külön postással küldene ki – időigényes és nehézkes.
A HTTP/2 ezzel szemben lehetővé teszi, hogy több fájl egyszerre, egy kapcsolaton belül érkezzen meg – így a weboldal gyorsabban jelenik meg.
Amennyiben jelenlegi tárhelyszolgáltatója még nem támogatja a HTTP/2 protokollt, érdemes érdeklődni a frissítés lehetőségeiről vagy másik szolgáltatót keresni, aki ezt alapból biztosítja.
3. Optimalizálja a képek méretét – csak akkora legyen, amekkorára valóban szükség van
A képek gyakran a legnagyobb fájlok egy weboldalon. Ha ezek túl nagy felbontásban vagy tömörítés nélkül kerülnek feltöltésre, az jelentősen lelassíthatja az oldal betöltését.
Mit érdemes megtenni?
- Használjon tömörített képeket (pl. JPEG a fényképekhez, PNG a grafikákhoz).
- Ne használjon feleslegesen nagy felbontást (pl. 3000×2000 képpont), ha elég lenne 800×600 is.
- Készítsen reszponzív képeket, hogy minden eszköz csak a neki megfelelő méretet töltse be.
- Ha lehet, használjon modern képtípusokat, például WebP, amely kisebb fájlméret mellett is kiváló minőségű.
Ez különösen fontos mobilfelhasználók esetében, akik gyakran korlátozott adatkapcsolattal böngésznek.
4. Használjon tartalomelosztó hálózatot (CDN)
Egy CDN, vagyis Content Delivery Network (tartalomelosztó hálózat) abban segít, hogy a weboldal statikus elemei – például képek, stíluslapok, JavaScript – a látogatóhoz legközelebbi szerverről töltődjenek be.
Ez különösen akkor hasznos, ha weboldala látogatói nem csak Magyarországról érkeznek. A CDN használatával a távolságtól függetlenül gyorsan betöltődhet az oldal, hiszen az erőforrások elosztva vannak a világ több pontján.
Beállítása a legtöbb szolgáltatónál néhány kattintással megoldható, és akár ingyenes verziók is elérhetők (pl. Cloudflare).
5. Dolgozzon „mobilra optimalizált” kódalapon
A legtöbb felhasználó ma már mobiltelefonról böngészik, mégis sok weboldalt asztali gépen terveznek, majd később próbálnak „lebutítani” mobilra. Ez gyakran nehézkes, és nem mindig hoz jó eredményt.
A megoldás: mobilra tervezni elsőként („mobile-first”).
Ez azt jelenti, hogy:
- A weboldal már az elejétől kezdve úgy készül, hogy kis képernyőn is jól jelenjen meg.
- Csak a legfontosabb elemek kerülnek első körben betöltésre.
- Az asztali verziót később „bővíti ki”, ha a képernyőméret és az eszköz teljesítménye ezt lehetővé teszi.
Ez nemcsak a mobilos felhasználói élményt javítja, hanem a betöltési időt is csökkenti, különösen gyenge internetkapcsolat esetén.